@Ghostboci: Az hogy valakik neveltetésükből vagy vallási, ideológiai meggyőződésükből fakadóan elítélnek bármit is, az még nem akadályozott meg senkit abban, hogy halálra hajszolja a szervezetét élsportban, játék közben leforduljon a székről, maradandó látószervi károsodást szenvedjen attól, hogy szabad szemmel a napot bámulja, vagy annyit zabáljon, hogy belehal.

A kiadó ha olyan korlátozást vezetne be, amit te is írtál, akkor kevesebben játszanának a termékével, és arról olvasnának nagy örömmel a játékokat agyatlanul ellenzők, hogy a kiadó ezzel a lépésével is elismerte, hogy a terméke káros az egyénre és a társadalomra. Nem a túlzott és felelőtlen használata, hanem maga a termék.

Az egyén, a szülők, a közvetlen környezet és a társadalom felelőssége a szélsőséges esetek elkerülése. Aki mást mond, annak te bevezethetsz bármilyen korlátozást, kampányt, szankciót, csak erősíteni fogod a meggyőződését.

A szülő meg megveszi a 13 éves gyereknek a 18+ játékokat, otthagyja rohadni a szobájában, hogy majomkodjon közösségi oldalakon, tanuljon egy kis ökölszexromantikát meg szájbaszarásos érzelmi kötődést a neten, játszhasson evés, ivás, alvás nélkül, de este azért rutinból megkérdezi tőle, hogy kész-e a lecke, aztán bepereli a játékkiadót meg tájékoztatja a sajtót, mert a gyereke agresszív, idegbeteg barom lett. Ezzel a kiadó sokkal többet nem tud tenni annál, amit most tesz.

A társadalom szélesebb rétege meg már azért az elmúlt évtizedekben úgy nőtt fel, hogy a számítógépek, konzolok, a modern kommunikációs eszközök a szülők és gyerekek életének szerves része, amit nem tiltani kell, hanem megtanulni értelmesen használni. Manapság már a Pápa is Twitteren osztja az igét, meg biztosan kipróbált már néhány játékot is, amiket szórakoztatónak talált.

Válasz