Hogyvolt #25 (és egyben utolsó rész)

Hát, csak eljutottunk a képregény utolsó részéhez, amiben Medan és Chogall végre lejátssza a régóta esedékes bokszmeccset, aminek a vége vagy az lesz, hogy a megzakkant ogre főnöke (akiről még mindig nem tudjuk, hogy Cthun szelleme, Yogg-Saron, vagy esetleg Deathwing) meglátogatja Azerothot egy vidám világvége erejéig, vagy az, hogy mindenki boldogan él, míg meg nem jelenik a Cataclysm, mert akkor mindenképpen vége lesz egy kicsit a világnak. Na, essünk is neki.

025 – Armageddon

A legutóbbi elementálinvázió óta kicsit megtépázott Theramore-ban nyitunk, ahol Jaina vezetésével a Council of Tirisfal összeáll felbuffolni Medant a bunyó előtt. Illetve ami maradt a kupaktanácsból, a nyamvadt gnóm, Krank ugyanis megpurcant a legutóbbi részben, amikor visszafelé sült el a fluxuskondenzátor a vibrátorszopó automatában, amivel megpróbálta elzavarni az elementálokat; Meryl ugye kiszállt a csapatból, nehogy a dreadlord albérlője, Kitekat belepiszkítson a rituáléba; Aegwynn meg csak úgy simán nem játszik, lehet hogy neki a nyugdíj mellett már nem engedik az adótörvények hogy dolgozzon, vagy valami ilyesmi. Ha már úgysincs semmi dolguk, a két vénség Valival hármasban úgy dönt, elmennek személyesen megnézni a meccset, meg segíteni Garonának, akit legutóbb akkor láttunk, amikor elkezdett utat vágni magának Cthun belébe, hogy előtúrja az Atiesht. Meryl már rutinból kér kölcsön egy kis manát a démontól, és teleportálnak is, nehogy lekéssék a reklámokat az előadás előtt.

A maradék társaság úgy dönt, Theramore nem elég jó hely rituálézni, inkább kinéznek egy kies sziklát a Twisting Netherben, és ott állnak neki teletölteni Medant bifidusz esszenzisszel. Biztos jó ötlet az elmúlt 3000 év legsúlyosabb mágikus trükkjét pont a Twisting Netherben csinálni, ahol a madár se jár, csak a Burning Legion. Mindenesetre Broll, Jaina, Hamuul, Rohan, Rehgar, Maraad, meg a hosszúcombú bloodelf cica, akinek két epizóddal ezelőtt elfelejtettem a nevét, körbeállják Medant, és minden buffot feladnak rá, amit csak a spellbookban találnak; ő meg ettől elkezd bárgyún vigyorogni, és izzófehér outer glow effektet növeszt magára. És azzal portol ő is a meccs helyszínére.

AQ-ban Chogall is készül a verekedésre, Anubisath-okat idéz (azok a nagy sakálfejű gólemek, akiken mindenki a reput farmolta anno a Bronze Dragonflighthoz), akikről kijelenti, hogy ők lesznek majd a lencsék, amik fókuszálják a rejtélyes főnök energiáit. Plusz ott van még egy-két elementál, meg amennyi peonja csak a Twilights Hammernek van, mert ugye a devek megmondták, hogy a PvP nem 1v1-re van kiegyensúlyozva, akkor meg miért ne legyen inkább 100v1, nemde? Ugrunk egy kicsit odébb: Cthun termében Garona a szó szoros értelmében bélben és végben gázol, de végül megtalálja a döglött isten gyomrában Medivh egykori legendás fegyverét, illetve hát egy kábé harminc centis, zölden vibráló darabot az Atieshből, de hát ki tudja mire lesz még jó az. Kinn közben megérkezik a két nyugdíjas meg Vali, de a műsor még nem kezdődött el, szotyiárus meg sehol, hát most mit csináljanak, tanakodnak csendben.

Merly a kis hologramos GPS-én megnézi hol lehet Garona a fat loottal, és így kiderül, hogy mindjárt beleszalad egy böszme nagy lávaelementálba, ahogy kikászólódik Cthun belei közül. Trash respawn, szívás. Valinak már nagyon viszket a tenyere egy kis pofozkodásra, hát kitalálja, hogy megy segíteni Garonának. Naná, hogy épp az utolsó előtti pillanatban érkezik, amikor Garona gyanútlanul beaggrózza az elementált; elrántja a félork csajt egy nagy kaliberű pofon elől, ami így egy oszlopot kap telibe, és hopp, az egész terem ráomlik az elementál, meg a Cthun-hulla fejére, a csajcsapat meg pont megmenekül. Na, egy egy-null ide.
Kinn közben megérkezik a menetrend szerinti teleporttal Medan, nyomnak egy kis trashtalkot Chogallal, ahogy a pankráció előtt szokás, mondjuk nem úgy néz ki, hogy egy súlycsoport a két versenyző, no de sebaj, szabadfogás van. Chogall szemrevételezi az ellene felsorakozott bandát: egy vézna kölök, két nyugdíjas, az egyik egy démonnyi hendikeppel, meg két csaj – hát ennél kicsit többet is felmutathatott volna Azeroth. Na, akkor a trashre megy az AoE, dönti el Chogall, de Medan kölcsönvesz Rohantól egy kis holy mágiát, és bubit emel anyu meg Vali fölé, aztán visszakézből egy sámán-mage koktél fire-lightning kombóval visszakézből úgy vágja pofán Chogallt, hogy az eldől, mint egy zsák. De aztán feltápászkodik, és csak vigyorog hülyén, hogy jól van öcsi, van benned kraft, de PONT EZ VOLT A TERV (ezt később még elmondja vagy hússzor, tulajdonképpen bármit csinál Medan, ezzel reagál rá, rohadt idegesítő).

Most Chogall köre jön, neki is áll valami brutálvadállatságot idézni az Anubisath haverjaival, eközben Vali és Garona megpróbál átslisszolni a csatatéren, hogy odaadják az Atiesht a nyugdíjasklubnak – de Chogall résen van, és ráuszítja az elementáljait a csipet-csapat egyik felére, egy Anubisath gólemet meg a másikra. Medan reflexből hárít, egy kis druida mágia ide, sámántrükk oda, és az elementálok megpusztulnak, a gólem meg rootsban pislog. Ez lesz a veszted öcsi, hogy túlságosan törődsz a haverjaiddal, no de nem meglepő a dolog, hiszen PONT EZ VOLT A TERV, mondja Chogall, akinél végigmegy közben a castbar, csapkodnak is a villámot rettenetesen.Gyorsan körül is pislantunk Azerothon: hát a vihar meg a sötétség mindenhol előbújt, biztos kirúgnak holnap minden meteorológust, már ha lesz egyáltalán holnap, ugye. Az ogre végül egy szörnyű bolygórobbantó halálsugárba tölti az összes energiát, hogy kettétépje vele az egész világot, de Medan a Council hathatós támogatásával (Meg Merly segítségével, aki a bubi alól Kitekat manájából seggbelövi az egyik Anubisath segítőt) belenyúl a trükkbe, és egy nagy buborékban csapdába ejti a spellbe költött energiát. Hahaha, PONT EZ VOLT A TERV, kontrázik megint Chogall: minél több mágiát tölt bele Medanba a hátvédsor, annál nagyobbat fog pukkanni, amikor majd végül nem bírja tovább a pofonokat, és ez a sok koncentrált bifidusz esszenzisz mind segíteni fog kaput nyitni Chogall főnökének.

Chogall most azzal szórakozik, hogy felváltva hány a két fejéből valami napalmszerű cuccot Medanra, ő meg mindenféle bubik alá bújik, a Forebearance debuffot kiröhögve. Garonáék közben sikeresen odaérnek Merylékhez, ahol Kitekatot annyira felizgatja az Atieshbe zárt felmágia, hogy egy lendülettel kiugrik Merylből, aki most nem tud igazán a fogvatartására figyelni, mert leköti az energiáját, hogy pajzsot húzzon a társaság fölé a légtérben repkedő lézersugarak miatt, amik úgy pattognak ide-oda, mint az összes Star Wars filmben összesen. Kitekat ráugrik az Atieshre, illetve csak ugrana, mert Meryl hagyja a bubit kipukkadni, és felkapja a cuccost a démon elől – apró kellemetlenség, hogy a bubi nélkül egy arra járó energiasugarat Aegwynn kénytelen testtel hárítani. Meryl rámarkol az Atieshre, és ami mágiát talál benne, azt rögtön beküldi Medannak a ringbe, ezzel Kitekatot rettenetesen felidegesítve. Medan viszont a plusz manától megtáltosodik, és most ő pörköli le Chogall összes fanszőrzetét egy Bitchslap márkájú mágikus-lángszórós visszakezes pofonnal.

Meryl az Atiesh mágiájának channelezésétől kicsit K.O. lesz, Kitekat ezzel végképp kiszabadul az irányítása alól. Először beszállna a verekedésbe, hogy megszállja Medant, de ő már túl kemény dió neki – viszont felfedezi, hogy a kölök valahonnanm a Twisting Netherből kapja az utánpótlást, így inkább odaugrik hogy a rituáléval elfoglalt Councilt koncolja fel inkább. Hát ez pont így nem szerepelt a tervben, de Chogall azért örül neki. Sikerül is belezavarni a Medant tápláló körbe, és a démon nekiáll magába szívni a Council mágiáját, ami eléggé betesz az AQ-ban zajló meccs esélyeinek. Chogall elhelyez pár taktikai atomcsapással felérő parasztlengőt a védtelenné vált Medan arcán, aztán visszatér a félbehagyott bolygórobbantó halálsugárhoz. Na most van probléma, hiszen végig AZ VOLT A TERV, hogy Chogall saját mágiája, meg a Medan halálakor felszabaduló erő közösen hozza el a világvégét, és nagyon úgy néz ki, hogy az egyik már csak egy pofon távolságban van, a másik meg már tálalva is. Az Atiesh talán még tud segíteni, nyögi ki a félhulla Meryl, Garona meg már fel is kapja a cuccot, és szalad, hogy odajuttassa valahogy Medannak – de persze félúton őt is oldalba kapja valami energiasugár, amitől felborul.

Azt nem látjuk, hogy csak időlegesen, vagy végleg, mert a Twisting Netherre vált a kép, ahol Kitekat épp a Névtelen Hosszúcombú Bloodelfcica hullájából szipkázza ki az utolsó csepp bifidusz esszenziszt, aztán belehajítja a szerencsétlen testét az űrbe. Nem állnak jól Azeroth esélyei, na. Vali ugrik Garona után, hogy segítsen Medannak, de közben látjuk, hogy az Anubisath-ok, meg Chogall már formációba állt, és elkezdődött a végső nagy wtfpwn-rituálé. Van egy ötletem, szólal meg a sarokban addig csendesen agonizáló Aegwynn: Meryl öcsi, nekem már úgyis reszeltek, de hát valamikor én is Guardian voltam, biztos pislog még bennem valami kis életerő, hát azt pucold ki belőlem, és küldd át Medannak, azzal is nyerünk egy kis időt. Kicsit lelkiznek (Nem kérhetsz ilyet tőlem! De igen! De nem! De igen! Na jó.), mintha nem a világvége állna épp küszöbön, aztán Meryl beküldi az Aegwynnbe szorult összes maradék energiát Medannak. A srác így a nagymami élete árán átmenetileg elkerüli hogy kiszámolják, és mint valamelyik rosszabb Rocky-filmben Stallone a 12. menet környékén, hirtelen felindulásból megsorozza a negyvenhétszer akkora ellenfele bordáit pár gigatonnányi mágikus robbanással.

Kezdenek az esélyek visszatáncolni a szakadék széléről: Jaináék banisholják Kitekatot, Vali meg odaér Garonához, és kiderül hogy az ork csaj még él, és ott van nála az Atiesh. Nem örülhetünk sokáig, mert Chogall is észreveszi őket és rájuk pöcköl valami középszar tűzgolyót, amitől elszáll mind a két csaj, és ottmarad az Atiesh. Nohát, ez pont jó lesz valamire, jegyzi meg az ogre, de Vali valahonnan már megint előkerül, és elkezdi a szánalmas kis bökőjével Chogall kislábujját dps-elni, mire kap egy maflást, amitől kis híján bolygó körüli pályára áll. Viszont ezzel pont annyi időt nyer Medannak, hogy az előbb kapja fel a földön heverő Atiesht, és a kezében a fater fegyvere hirtelen újra az eredeti méretű és hatalmú, madárfejes varázsbottá nő, plusz a Council maradék tagjaitól is bejön az adás a Twisting Netherből. Chogall beleordítja az éjszakába a kötelező “Nem, nem, ez LEHETETLEN!”-t, és nagy sebességgel megpróbálja befejezni a már kétszer elkezdett világvége-rituálét, de hiába, Medan az Atiesht gravigun üzemmódba kapcsolja, felkapja az ogrét és behajítja az AQ40 instance-kapon, aztán bamm, ráomlasztja az egész hóbelevancot. Hát nem ez volt a terv, mi!?

Lassan elül a csatazaj, a Council túlélői is odasereglenek AQ elé, mindenki szomorkodik Aegwynn miatt (bezzeg a hosszúcombút meg sem említik, hálátlan disznók), Broll rögtön rárepül Valira, na majd én felhealellek bébi. Medan visszaadja a kölcsönkapott erőt a Councilnak, Meryl visszaszipkázza magába Kitekatot, és önkéntes száműzetésbe vonul, mondván, a démon túl sokat tud, az lesz a legjobb, ha itt marad a fejemben, míg én a Twilights Hammer maradék túlélőit egyesével levadászom a világban. Azzal át is nevezi magát Winterstormról Felstromra. (hogy megmondtam!) Garona is vele tart, arra hivatkozva, hogy továbbra is mindenki halálraítéltként tekint rá a hülye Varian miatt. Medan Maraaddal kiköltözik Outlandre, hogy tovább tanulmányozza a paladinkodást, és gyakorlolja a bubi-HS művészetét. Aegwynnt Karazhan mellett temetik el, az utolsó képkockán pedig a halott (?) Chogallt látjuk a ráomlott AQ-templommal – hát ide a rozsdás bökőt, hogy a Cataclysm során valahogy csak ki fogja ottan rángatni Deathwing, és raidbossként még mi beverhetjük egyszer mind a két ronda pofáját.

Vége.