March 3rd, 2011 by Hancu

Osivis már vagy két hete elkészült a Gallywix-novella második részének fordításával, de első menetben az emailjét valahol útközben felfalta egy mailer démon vagy más spawnoló trashmob. Gyors rez után második nekifutásra már összejött a dolog, klikk az első részért emlékeztetőnek, aztán a hajtás alatt a folytatás.

2. titok: Te vagy kegyetlen vagy,vagy fogatlan. Nincs középmezőny.

Teltek az évek. Nem fogok egy részletes leírást adni azokról az alkukról,amelyeket uraltam,elindítottam,eladtam,vagy leromboltam. Én nyertem,ez minden. Megszereztem mindent,amit akartam.

Nem a szerencse miatt,nem. A szerencse nem létezik. A szerencse veszteseknek való. Ha nagyban dolgozol,és keményen,hogy egy helyet szerezz magadnak a világban,mindenki más hátra fog hajlani,hogy mindent megadjon neked,csupán azért az izgalomért,hogy a sikered része lehetett.

Hát,majdnem mindenki. Alkalmanként másik nagyban dolgozókba is beleütközöl. És kivágnak,mint egy szent fát a Venture Company favágóknál,ha te nem vágod ki őket elsőnek.

A második háború idején,én voltam Kezan felfelé ívelő csillaga. A masszív Copper Street-i tömörülésnek,a Tinker’s Union tanácsadója,nagy goblin a csere koalícióban,és a második leggazdagabb csávó a Bilgewater Cartel-ben. Trade Prince Maldy eldöntötte,hogy szeretne találkozni a leendőbeli versenytársát,szóval küldött egy meghívót a lánya születésnapi bulijára a földbirtokán.

Az öreg goblin körülbelül annyira volt népszerű,mint egy darab szappan egy kalózhajón. Arról szóltak mondák,hogy Trade Prince Steamwheedle egy hatalmas pénzösszeget fog csinálni a hordával kötött exkluzivitási szerződéssel. Maldy úgy gondolta,hogy ha a horda dolgai dél felé mennének,a szövetség megtámadna minket legközelebb. Keményen kereskedett,hogy biztosítsa,hogy a Bilgewaternek legyen elég ellátmánya és pénze,hogy pénzeljen egy anyagi háborút,és hogy a többi cartelt egy
tüskés hordó köré görbítse.

Durva intézkedés,de itt a probléma: az átlagos goblin nem szereti a veszélyeket. A veszélyes unalmas. A Bilgewater moguljai és finasszírozói eldöntötték,hogy egy fiatalabb,még agresszívabb Kereskedő
Herceget szerettek volna Maldy helyében. Egyet találhatsz,ki volt az.

Hat hónapnyi titkos tervezés ment arra az éjszakára el,hosszú idővel azelőtt,hogy Maldy elküldte volna a meghívást. Minden klappolt. Még a másik kereskedő hercegek megadták a titkos jóváhagyásukat,csak mert szerették a tapasztalatlan versenytársakat. A siker elkerülhetetlen volt.
Napkeltére én leszek az új kereskedő herceg.

Kóboroltam az úton Maldy fölbirtokára. Thissy Steeltack,a személyes asszisztensem sietett felém. Évekkel később,el kellett,hogy bocsássam,mivel bérgyilkosokat fizetett,hogy megöljenek az
úszómedencémben. Nagyszerű volt.

„Feltörtem Maldy asztalát,uram,” pihegte. „Ő..Elrejtette a kulcsot a sólyom szobor alá. Megtaláltam a kutatását..arról,hogy a többi kereskedő herceg mire készül…

„Nagyszerű,” mondtam. Maldy elpuhult,ha ilyen dolgokat hagy széjjel. „Mit csinálnak? Le kell hogy másoljuk őket,ha versenyben akarunk maradni!”

Thissy átfutott a papírokon

Zsoldos hadseregeket építenek…

„Hasznos..küldj egy ajándékkosarat teli arannyal a Southsea szabadúszóknak”

„Fém,vagy csokoládé,uram?”

„Csokoládé..Úgyis ráharapnak,akkor adjunk nekik egy kis nasit..Mi mást?”

“Parfűmöt.”

“Parfűmöt?”

“Donais kereskedő herceg nagyon imádja uram”

„Oké,hadd spóroljak meg neked egy kis időt. Minden azon a listán van? Keress valaki olyat,aki nekem dolgozik és megcsinálja. Na most menj ki innen,van egy parti amit meg kell látogatnom.”

Thissy bólintott egyszer,és kiment. Három lépéssel közelebb mentem a földbirtokhoz,mielőtt Riddlevox,a Tinkers Union igazgatója kiugrott egy bokorból”

Emlékszel a tervre? susogta

„Megírtam a tervet” Mondtam,míg próbáltam nem csikorgatni a fogaimat. Maldy kereskedő herceg nagy gyengeségére alapul: Ő nagyon szereti a lányát. Ha egy kereskedő herceg vagy,nem engedhetsz meg magadnak semmi közeli barátságot,vagy családtagot. A”chum” és”chump” ugyanúgy
hangzik,egy indok miatt. A faterom volt a kivétel,persze. Az érvényesülési törekvése olyan volt,mint a nedves fáé. Meg amúgy is,bárki aki elrabolta,hogy megfenyegessen engem,rájött,hogyha egy goblint beletuszkolunk egy ágyúba,akkor kilőhetjük Kezanból egyenesen Booty Bay-be.

„Ne cseszd el,Gallywix.” mondta Riddlevox,amikor visszamászott a bokorba.” „És ne kapj semmi kósza ötletet..Lehet,hogy kereskedő herceg leszel,de nekünk fogsz dolgozni,érted?”

„Értem főnök.” Álmaidban,idióta.

Az őr a táncparkett szélénél intett egy enyhe bólintással. 2 hónapot töltöttem azzal,hogy Maldy testőreit a saját zsoldosaimmal helyettesítsem. Továbbsétáltam.

Történt veled valaha olyan,amikor beléptél egy partira,hogy mindenki éljenzett neked? Nem? Ajánlom is. Több száz goblin próbált szemezni velem,vagy meghívni egy italra. Figyelmen kívül hagytam őket,és kivettem egy marok lobstrok púderpamacsot az eltűnő tálcáról. Volt egy melóm,amit meg kellett csinálnom ott.

Sosem találkoztam volna a kereskedőherceg lányával Nessával. A kémem jelentette,hogy egy kék ruhát,és egy gyémánt hajcsatot vett a partijára. Azt is mondta még,hogy lenyűgözően nézett ki. Elbocsájtottam,természetesen. De amikor láttam Nessát a partin,rájöttem,hogy életemben először
tartozom egy bocsánatkéréssel valakinek.

Olyan gyönyörű volt,hogy elhinnéd róla,hogy ezért fizették a túlórában. A mély zöld tenger bőrszíne,az éjfekete szemek,egy smaragdbányában. A haja csillogása a gyémánt hajcsatot olcsónak mutatta.

Egy láthatatlan kéz áthúzott a tömegen egyenesen hozzá. Nem állíthatott meg semmi. Tudtam,hogy vissza kell nyernem az irányítást.. az A terv azon alapult,hogy elhúzom őt a partytól egyenesen a rabló osztag kezébe,és így Maldy megadta volna magát harc nélkül.

Akarsz táncolni? Mondtam,az A tervet kibaszva az ablakon

„Miért is ne?” válaszolt. Rájöttem,hogy egész úton engem nézett. Kiemelkedő.

„Nandrix kiuntatja belőlem az életem is.”

Elpördítettem őt a szétesett bankostól,egyenesen a táncparkett közepére. Beszélgettünk,miközben táncoltunk,de nem mondhatok róla neked semmit. Részegen éreztem magamat. Az ambícióim nagy bajban voltak. Ha a faterja ellen lépek,valószínűleg elvesztem őt is,és hadd mondjam el neked,a
szépsége közelebbről még letarolóbb volt. Nyugodtan kellett,hogy cselekedjek

„Gyere hozzám feleségül” kiböktem.

Horkantott egyet. „Alig ismerlek téged,Mr. Gallyvix.”mondta

„Meg tudom oldani” mondtam „én –”

„A masszív Copper Street-i tömörülésnek,a Tinker’s Union tanácsadója,nagy goblin a csere koalícióban,és a második leggazdagabb csávó a Bilgewater Cartel-ben.” fejezte be egy félmosollyal.

Elolvasta tulajdon átruházásomat!

„De nem tudok feleségül menni hozzád” folytatta. „Párszor szerencséd volt,de én a kegyetlen goblinokat szeretem..Azokat akik rizikót vállalnak.”

Szótlan voltam pár másodpercig. Nem vagyok jó benne,szóval visszavágtam.

Meséltem neki a korai napjaimról. Mutattam neki újság szeleteket a rejtélyes kórházi tüzekről és az árva zsarolásokról. Adtam irányokat,hogy merre voltak testek eltemetve. Onnantól a nagyon durva cuccokba belemélyültem.

Figyelt,a fejét egy kicsit félredöntötte. Mosolygott utána.

Mikor befejeztem,csak anyit mondott „Ez egy jó start..gondolom”

Micsoda dáma,mi? Eddig a pontig szenvedést éreztem – nem,komolyan – A B tervről,annyit,hogy biztos voltam benne,hogy ez volt az út a szívéhez. Ő egy nagyon kegyetlen goblint akart ,részben megkaptam az áldását!

Nem vettem észre a csetepatát mögöttem,amíg egy sétabot megbökte a vállamat. Visszanéztem hoppá…

„Áh,szóval te vagy aki kisajátította magának a lányomat,fiatal Gallywix.” Mondta Maldy kereskedő herceg,amint visszapillantott a vastag botjára. A keze vastagon volt arany gyűrűkkel,és erősen kapaszkodott a markolathoz hasonló végen. (a botnak..DUH…)

Csendesség lett a partin. Ezek a goblinok láttak már pár magas osztályú hátbatámadást,hogy tudják mi jön. „Örülök,hogy megismertelek. Vedd le a kezed az áruról.

„Bocsánat uram” Mondtam,amint elmozdultam Nessától

„Köszönöm. Hallottam,hogy a biztonsági erőim leégették a hamis gyáradat a múlt hónapban. Remélem nem veszed személyesen..Ez csak üzlet”

„Ne mondja,hogy „CSAK” uram,” mondtam fintorogva. „úgy hangzik,mint egy bocsánatkérés”

A ráncos arca egy széles,bőrös mosollyá szélesedett. „Tudtam,hogy kedvellek téged” mondta.”Élvezed a lányom partiját?”

„Az ő partiját?” Mondtam,jelezve az őröknek. „Többé nem,most már az enyém!”

„Micsoda?” Ordított Maldy,homlokát gyűrve

„A mai naphasadtától fogva a tulajdonaid nagy részét uralom a csere koalícióban,több száz hamis üzlettel és fronttal. Megnézhetnéd,de az adminisztrációdat megvettem,szóval nem nagyon szeretnél nekik hinni. Uralom a biztonsági erőidet. Elloptam a házad alatt levő földet. És azokat a gyűrűket az egyik boltomból béreled. Véged van Maldy. Véged van,és mindenki tudja.

Valahol a távolban egy papagály rikoltott. Maldy elpirult,aztán ellilult,miközben szétnézett egy szövetségesért,míg az én gorilláim (DUH..verőlegényeim) körülöttünk falat alkotnak. Visszatartottam
őket,mind két kezemmel,hogy lenyőgözzem Nessát. A következő rész egy kis személyes érintést igényelt.

„Az én szállítmányom” morogta. „ A flottám fele éppen vitorlát bont egy fegyverszállítmánnyal a szövetség felé. Megcsinálom a szerencsém és mindent visszavásárlok”

„örülök,hogy megemlítetted” mondtam,és kihúztam egy távirányítót a zsebemből. „Hoztam egy kis showt a vendégeidnek! Nyomd meg a gombot!” „Ne!”

„Mi van,talán nem szereted a meglepetéseket? Félsz? Azt hittem,hogy a kereskedő hercegek bátrabbak! Nyomd meg a gombot Maldy!”

Maldy megnyomta a piros gombot,fogait úgy mutatva,mint egy öreg oroszlán. Lent a kikötőben,minden egyes hajó felrobbant a kereskedő flottájából,üvöltő tűzgolyókká,perfekt ABC sorrendben

Maldy sokkján pislogva kitéptem a kezéből a botját,és kirántottam a kardot a botból,és Nessa felé mutattam,anélkül,hogy ránéztem volna.

„Szóval..Van egy órád arra,hogy eltűnj Kezanból mielőtt levegőztetem a lányodat,és beledobom először Mount Kajaroba” mondtam,Maldynak ordítva.Aztán Nessára néztem,és mondtam: Elég kegyetlen?

Oh,az arca olyan sápadt volt,majdnem átláttam rajta.

„Túl sok?” mondtam ferdén nézve

A kard vége mögé dobbantva adott egy pofont. Aztán az apját átvezette az elámult tömegen.

Eldobtam a pengét,és mind két kezemet felemeltem,az összes ujjammal együtt,a tradicionális goblin szimbólumként,a teljes győzelemnek. A vendégek..A vendégeim hangot adtak annak,hogy elfogadtak,úgy hogy mindannyian megindultak felém,hogy gratuláljanak. Mindannyian hitelkártyákat csúsztattak a zsebembe,de semelyiknek sem néztem a szemébe.

Ehelyett inkább azt néztem,hogy Nessa elvezette az apját a földbirtokról vezető lejtőn.

Posted in Hírek | Comments (6)

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.