November 2nd, 2009 by Hancu
Meg mert olyan rövidke volt ez plaguelandses rész önmagában, meg mert Dragu annyit küldött mostanában, hogy marad még tartalékban bőven. Meg azértmertcsak. Két, egymástól független sztori jön, és már látom, mekkora vita lesz azon, hogy a Dragon Aspectet sárkánytekintetnek fordította, de nekem tetszik, van benne valami az eredeti kifejezés hangulatából, hogy figyelik és őrzik a Azerothot.
Felkelés Plaguelandsen
Ner’zhul, a Lich King tudta, hogy ideje fogytán van. Bebörtönözve a Fagyott Trónba, sejtette, hogy Kil’jaeden elküldi szolgáit az elpusztítására. Az Illidan varázslata okozta károk megrepesztették a trónt, így a Lich King napról napra vesztett erejéből. Kétségbeesésében, hogy megmentse magát, a legerősebb halandó szolgáját hívta magához: a death knight Arthas herceget.
Bár erejét elszívta a Lich King gyengesége, Arthasnak egy felkeléssel kellett szembenéznie Lordaeronban. Az élőholt seregek fele a banshee Sylvanas Windrunner vezetésével átvette az uralmat az élőhalott birodalom felett. Arthas a Lich King hívása miatt a Scourge vezetését szolgája, Kel’Thuzad kezébe helyezte, ahogy a felkelés kiterjedt Plaguelandsen.
Végül Sylvanas és a lázadó élőholtak (a Forsaken) magukénak kiáltották ki Lordaeron fővárosát. Felállítva bástyájukat a lerombolt városban, a Forsaken elhatározta a Kel’Thuzad vezette Scourge sereg elűzését a vidékről.
Legyengülve, de elhatározva, hogy megmenti mesterét, Arthas elérte Northrendet, ahol Illidan blood elf és naga harcosaival találta szembe magát. Nerubian szövetségeseivel versenyt futottak az Icecrown Glacierhez vezető úton, hogy megvédjék a Fagyott Trónt.
A Sárkánynemzetségek megbízása
Elégedetten az apró világgal, amit teremtettek, a Titánok munkájuk végeztével elhagyni készültek Azerothot. Indulás előtt megbízták a világ legnemesebb faját Kalimdor felügyeletével, nehogy bármilyen erő megzavarja annak tökéletes nyugalmát.
Ebben az időben számos sárkánynemzetség élt Kalimdor-szerte. Közülük öt uralkodott testvérei fölött, őket választották ki a Titánok a fiatal világ őrzésére. A Pantheon legnagyobbjai mindegyik nemzetség vezetőjét felruházták erejük egy részével. Ezek a fenséges sárkányok váltak a Nagy Tekintetekké, vagy ismertebb nevükön a Sárkánytekintetekké.
Aman’thul, a Pantheon atyja kozmikus erejének egy részét az legnagyobb hatalmú bronz sárkányra, Nozdormura ruházta, felhatalmazva őt magának az időnek, valamint a sors és a végzet örökösen változó útjainak őrzésével. A higgadt, tiszteletreméltó sárkány az Időtlen néven vált ismertté.
Eonar, minden élet Titán védelmezőjének részét a vörös óriás, Alexstrasza érdemelte ki, akit Életadóként ismerünk. Feladata minden élőlény védelme világszerte. Tiszteletül páratlan bölcsességének és könyörületességének minden élővel szemben, Alexstraszát megkoronázták, hogy uralkodjon fajtájának minden tagja fölött – így vált ő a Sárkánykirálynővé.
Eonar Alexstrasza fiatal húgát, a karcsú, zöld Yserát is megáldotta: ő a természetet vált képessé befolyásolni. Ysera örök transzba esett, és ezentúl a Teremtés Álmához kezdett kötődni. Ő az Álmodó, vigyázója a növekvő vadonnak örökzöld birodalmából, a Smaragd álomból (Emerald Dream).
Norgannon, mágusmester és a tudományok őrzője a Malygosnak, a kék sárkánynak adományozta hatalmas erejének neki szánt részét. Akkortól kezdve neve Spell-Weaver (Varázsszövő), a mágia és a titkos rejtélyek őrzője lett.
Khaz’goroth, a világ Titán kovácsa és alakítója az óriás feketére, Neltharionra ruházta hatalmának egy darabját. A melegszívű Neltharion, vagy ahogy innentől kezdve hívták: a Föld Őrzője lett meghatalmazva a világ mélyének vigyázásával. A Föld erejét testesítette meg, Alexstrasza legnagyobb támaszaként.
Így megerősödve, az öt aspektus lett a világ védelmezője a Titánok távollétében, akik örökre elhagyták Azerothot, felkészítve a sárkányokat a világ védelmére. Sajnos csak idő kérdése volt, hogy Sargeras tudomást szerezzen a fiatal világ létezéséről…
Tags: Lore, well read
Posted in Hírek | Comments (9)
Leave a Reply
You must be logged in to post a comment.
9 korábbi hozzászólás
Archív hozzászólások, a Wayback Machine-ből visszaszedve.