October 27th, 2009 by Hancu

Dragu folytatja a mesét.

Miután Kel’thuzad élőholtként feltámadt, Arthas délnek, Dalaran városába vezette a Scourge-ot. A lich meg akarta szerezni Medivh hatalmas erejű varázskönyvét, hogy segítségével megidézze Archimonde-ot e világba – onnantól kezdve ő maga vezetné a Légió végső invázióját. Még a Kirin Tor mágusai sem akadályozhatták meg Arthast a könyv megszerzésében, és hamarosan Kel’thuzadnak minden rendelkezésére állt varázslatának megkezdéséhez.

Tízezer év után Archimonde, a hatalmas démon újra elszabadult Azerothon. Nem Dalaran volt a végső úticélja: Kil’jaeden közvetlen utasításait követve Archimonde és démonai követték az élőholt seregeket Kalimdorra, hogy elpusztítsák Nordrassilt, a Világfát.

A káosz közepette egy titokzatos próféta jelent meg, hogy a halandó fajoknak utat mutasson – akiről kiderült, hogy nem más, mint Medivh, az utolsó Őrző: csodálatos módon visszatért a Végtelenségből, hogy jóvátegye múltbeli bűneit. Szembesítette a Hordát és a Szövetséget a rájuk váró veszéllyel, és összefogásra ösztönözte őket. A több generációs ellenségeskedés miatt azonban az orkok és az emberek nem hajlottak semmilyen szövetségre. Medivh kénytelen volt minkét fajjal külön foglalkozni, így irányítva őket jóslatokkal és trükkökkel Kalimdor legendás földjére a tengeren keresztül. Ott a két faj hamarosan találkozott a Kaldorei nép rég rejtett civilizációjával.

Az orkok Thrall vezetésével egy sor akadályba ütköztek, míg áthaladtak Barrens területein. Noha összebarátkoztak Cairne Bloodhooffal és erős tauren harcosaival, rengeteg ork szenvedett a démoni vérszomjtól, ami sok éven át fertőzte őket. Ráadásképp Thrall legnagyobb harcosa, Grom Hellscream cserbenhagyta a Hordát, amikor átadta magát szörnyű ösztöneinek.

Miközben Hellscream és hűséges Warsong harcosai Ashenvale erdején haladtak át, összeütközésbe kerültek az ősi night elfekkel, a Sentinel néppel (Őrszemek). Látva, hogy az orkok visszatértek háborús útjaikra, a félisten Cenarius eljött, hogy visszaverje a hadúr és harcosai támadását. Azonban azokat hatalmába kerítette a gyűlölet és a düh, megpróbálták megfertőzni az erdőlakókat és megölni Cenariust. Végül Hellscream visszaszerezte becsületét, amikor segített Thrallnak legyőzni Mannorothot, a démonurat, aki megátkozta az orkokat és utódaikat a gyűlölködéssel és dühvel – Mannoroth halálával fajuk végleg megszabadult a szörnyű átoktól.

Miközben Medivh arról próbálta meggyőzni az embereket és az orkokat, hogy szükség van a megegyezésre, a night elfek a maguk titokzatos módján küzdöttek a Légió ellen. Tyrande Whisperwind, az Őrszemek halhatatlan főpapnője kétségbeesetten próbálta megakadályozni, hogy a démonok és az élőholtak elárasszák Ashenvale erdejét. Rájött, hogy segítségre van szüksége, ezért elindult, hogy felébressze a night elf druidákat több ezer éves szendergésükből. Felszólítva szerelmét, Malfurion Stormrage-t, Tyrande-nak sikerült felélénkíteni a védelmet, és visszaverni az ellenséget. A fődruida segítségével maga a természet támadt fel, hogy legyőzze a Légió és a Scourge hadait.

A többi alvó druida keresése közben Malfurion rálelt az ősi börtönre, ahová testvérét, Illidant zárta. Bízva abban, hogy segítséget nyújt majd nekik a Légió ellen, Tyrande kiszabadította őt, de Illidan nem támogatta őket, inkább menekülését helyezte előtérbe.

A night elfek összeszedték magukat, és eltökélt erővel harcoltak a Lángoló Légióval szemben. Ellenségük sosem szűnt meg vágyakozni a Végtelen Forrás után, ami a night elf birodalom szíve és a Világfa erejének forrása volt egyben. Ha a tervezett támadás sikerrel járt volna, a démonok a szó szoros értelmében darabokra szaggathatták volna a világot.

Tags: Lore, well read
Posted in Hírek | Comments (25)

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.